Az érintésvédelem azoknak a műszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek az összessége, amelyek a villamos berendezések, gépek és készülékek üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg feszültség alá kerülő, fém vagy egyéb villamosan vezető anyagú testek érintéséből eredő veszélyek ellen óvnak.

Feszültség alatt levő fémrészek érintésekor az ember testén, a földön és az áramforrás földelésén (üzemi földelésen vagy földeletlen hálózatok esetében a kapacitáson) keresztül zárt áramkör keletkezik.

A veszélyességet elsősorban az ember testén áthaladó áram erőssége szabja meg, amely, ha 0,005 A -nél (5 mA -nél) kisebb, általában még nem jelent veszélyt. 10 mA -en felül beáll a görcsös állapot, az ember nem tudja a vezetőt elengedni, 25-50 mA pedig már halálos (légzés-, ill. szívbénulás lép fel). Az emberi test ellenállása nagyon változó, általában mezítláb 2000 Ohm-ot, cipőben ennél nagyobb, kedvező körülmények között elérheti az 5000 Ohm-ot, kedvezőtlen viszonyok között azonban 500 Ohm-ra is csökkenhet.

A veszélyességre az emberi testen áthaladó áram erősségén kívül (amit az érintési feszültség és az emberi test ellenállás szab meg) a behatás ideje is döntő fontosságú.

Az érintésvédelem célja, hogy:

az emberi testen átfolyó áramot a szervezetre még veszélytelen érték alá korlátozza, általában szigeteléssel megakadályozza, hogy üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de hiba folytán feszültségre kerülő fémrészek tartósan feszültségen maradjanak, általában gyors lekapcsolással megakadályozza, hogy 2. szerinti fémrészeken a feszültség bizonyos meghatározott érték fölé emelkedhessék;

Az érintésvédelem módjai:

Elkerítés Burkolás Elszigetelés:

• kettős szigetelés: üzemi szigetelés és védő szigetelés,
• megerősített szigetelés,
• a környezet szigetelése.

Feszültség- védőkapcsolás

Áram- védőkapcsolás

Védőelválasztás: A gyors lekapcsolás.

Nullázás

Érintési feszültség korlátozása:

Törpefeszültség.

Védőföldelés (védőhálózat)

Földelőhálózat

A villám két felhő vagy felhő és föld közötti hatalmas töltések kiegyenlítődése. Ha a kisülés két felhő között jön létre, villámlásról, ha felhő és föld között, akkor villámcsapásról beszélünk. A villámvédelmi berendezés a villám áramát káros hatás nélkül, kis ellenállású úton vezeti le a földbe. A villámvédelmi berendezés részei: a felfogó, a levezető és a földelő. A felfogó, amely magára vonja a villámot, lehet felfogórúd vagy felfogóvezető. A levezető vezeti a felfogót ért villámot a földelőhöz. A földelő a villám részére kis szétterjedési ellenállást biztosit. A földelő lehet földbe ágyazott lemez, cső vagy rúd. A villámvédelmi berendezésnek különböző fokozatai vannak.

Rendeltetés szerinti csoportosítás

Magasság és környezet szerinti csoportosítás

Tetőszerkezet anyaga szerinti csoportosítás

A mai világban egyre több épületet építenek hely takarékosság céljából többszintesre, amivel növekszik az építmény magassága ami kivan téve a környezet veszélyeinek, ez főleg magas környezetben lévő épületeknél igaz amely hegytetőn magában áll, vagy 20 m körzetben nincs 10 m- nél magasabb építmény. Ha nincs villámvédelem telepítve, az nagyon komoly károkat tud okozni egy lakóépületben. Új építéskor, felújításkor mindenképpen érdemes villámvédelmet telepíteni, saját és családunk biztonsága érdekében.